2009. október 4., vasárnap

üvegsziláनक.

most olyan vagyok mint egy doboz teli kacattal amiböl kikéne dobni dolgokat.néha üres néha teli.néha pedig vannak benne olyan kusza dolgok.mint
mikor minden fejreáll és a doboz ienkor kiborul.
és nincs aki visszarakja de végül jön valaki aki segit visszapakolni.
és ezek a barátok.
igen.de van ami sajnos mégis kint marad mert ök nemláthatják vagy nemérthetik.
de majd egyszer majd eljön ö,ö aki látja, érti és érzi, hogy az is fontos dolog, és vissza kell rakni azokat a pici üvegszilánkokat és lehet, hogy az az szilánk egy színes üveggolyó része, ami maga az élet.igen lehet.
de most csak ott hever a padlo kis résében beágyazodva és minden fekete és fehér.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése