2009. október 4., vasárnap
hajnal.
cseresznyevirág illatát érzem.s nézem ahogy a hold lassan álomba merül és a nap kel fel a horizonton.amint aranyra festi a kékséget az égbolton.a leveleket bámulom ahogy azokon megcsillan a reggeli tündér harmat.s ahogy életet lehelnek az apro manocskák a csodavirágokba.s azok lassan kinyilnak suttogásukra.ezek az csöpp dolgok jelentik nekem a mindent s itt végre rátalálok a nyugalomra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése