2010. június 30., szerda
volt.
2010. június 29., kedd
elmélkedés.
Ha beszélünk a barátunknak vagy barátnőknek egy olyan emberről, aki fontos szerepet játszott az életünkben, akkor az azt jelenti, hogy túl vagyunk rajta…
Nem érdekel, mi van vele, vagy ha mégis akkor csak felületesen, rá kérdezünk ugyan, hogy mizujs… hogy vagy? De különösebben nem érdekel a válasz, és ő sem fejti ki konkrétan az élete azon szakaszát, amiben te már nem veszel részt. Miért is tenné? Hiszen már nem az, ami régen volt, bezáródott egy ajtó mögöttetek és vége… ott a fal, az ablakokon sem lehet átlátni… mindenki él a saját kis házában, a saját kis tárgyaival, személyeivel. És a másikról őrzött emlékei egy mintás dobozban hevernek a fotel alatt.
Nem tudom mit jelentettem neked… és, hogy te beszéltél e rólam neki… csak azt tudom, hogy ültem azon a fotelen, ami alatt most a szíveink hevernek.
ps. a fontos személy egy olyan személy, akiért kicsit talán odavoltál!
2010. június 27., vasárnap
csend.
2010. június 24., csütörtök
sola.
merengő.
2010. június 23., szerda
írás
Daylight Goodbye from Message To Bears on Vimeo.
2010. június 15., kedd
.
2010. június 12., szombat
szennyes...
2010. június 10., csütörtök
végtelenség.
2010. június 4., péntek
elfelejtetted.
redőny résein beszűrődő fény árnyai vagyunk. szemekben megbúvó könny vagyunk.kérdés vagyok az életedben, egy görbülő felkiáltás ami a fejed fölött hever. minden egyes újabb napon a megszokottság hangja álmodból felver.zápor vagy az életemben. sűrű felhőkkel kézen fogva sodródsz felém az égen.és nagy esőcseppekkel kopogsz a szívkérgemen.
hegedű húrokon lépkedő angyal vagyok benned. hangomra elalszik a lelked. és elfelejted ki voltam egykor neked.