úgy érzem túl vagyok még egy napon.a percek lassan csak folynak és folynak.gondolatok szállnak pillangó módra.halk orításokat hallok a háttérbe fagyva.megdermedve a semmibe.jégvirág kúszik az emberek lelkébe.indák,fonalak követik utamat.lábnyomom odafagyott ahogy testem a macskaköveken haladt.valami súly nyom.nyomaszt mélyen.
a pillanat elsuhant mint egy fénysugár a sötétben.rejtőzik,bújik akár az a gondolat.mely ott mélyen hever a szív alatt.nem keresem.hisz vége van.tudom már,ez csak árnyék egy múló reggeli harmat.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése