2012. november 29., csütörtök

581.

elpazaroltam mindenem
amiről csak hittem hogy az enyém.

580.

az öleléseid ereje
amikor összeütközünk
tör darabokra belülről.

579.

minden sóhajod érzem
az ajkam kiszárító szélben.

578.

annyira akarok elég tudatmódosítót ahhoz,
hogy amikor reggel kinyitom a szemem
azt lássam mellettem lélegzel.

577.

talán a hangom csalódottságából
érezhetted milyen elengedni.

576.

napokon át
fényképez az agyam
egyetlen dolgot
ami te is lehetnél.

2012. november 27., kedd

575.

óvatlan estéinken
alattam széthulló darabjaid
nyállal és csókkal ragasztom.

2012. november 26., hétfő

574.

tanítsd meg
hogyan kell érezni.

573.

törődj bele amíg
te hajnalban vakon kelsz fel
addig sötét körvonalaid
retinámba égeti az ébredező nap.

2012. november 25., vasárnap

572.

emlékek helyett
foltokat hagysz rajtam.
bennem.

571.

pillanatnyi zavaromban
elfelejtettem lekapcsolni
a bennem izzó lámpát.
ami hirtelen égette ki szemeidben
testem érinthetetlen részleteit.

570.

többé nem leszel
meleg érintés
lapockáim hajlatán.

2012. november 23., péntek

569.

ahogy a napfény
szereti meztelenségem.
úgy húzod végig te is
ujjaid testem vonulatain.

568.

valahol egy lámpafoltos városban
frissen vágott fa száraz illata
bújik meg az arcod ráncaiban.

2012. november 18., vasárnap

567.

ujjaid közül omlanak
melleimre az érzéseid
miután hajamba sírtad mindazt.

566.

a ragaszkodás alakja olyan
mintha téged néznélek
tejüvegen át.

565.

egy évnyi
kézzel gyurmázott
reménység.

2012. november 14., szerda

564.

gyorsabban hűltök ki
mint a reggeli kávém.

563.

a lelkem minden sarkába
odahugyozik az élet
mint egy elkényeztetett macska.

2012. november 13., kedd

562.

lassan oldódom.
mint hideg tejben
a méz.