szerelem.

szeretném látni egyszer azt a pillanatot amikor egy ember szerelmes lesz.
úgy képzelem el hogy még az idő is megáll.csend lesz.a madarak az égben nem szállnak tovább.szellő sem simogatja a testet.és az esőcseppek is megrekednek úton a föld felé.nincs kopogás.sikongatás.zavaró hangok.kizárva a külvilág.
csak két tiszta szempár egymásba mélyedése.csak halk nesz a lélek lélegzése.
körülöttük fény és színek szeretkezése.melegség és mosoly a szívbe férkőzve.
majd egy pillanat múlva minden újra elindul.az óra ketyeg járnak a mutatok.a gyerekek a parkban fogócskáznak sikítozva.a szellő ismét fúj és a madarak is szállnak ide oda.
valahol a világ másik felén az eső is kopog a pöttyös esernyőkön.
és itt a lány és a fiú lassan elsétál egymás mellett.a szerelem illatát érezve.de ekkor ők még nem tudják mi ez az érzés.csak mennek tovább a téren.könnyebb testtel.színes lufiként szálló lélekkel.