végtelenség.

befőttes üvegbe zárt lélek. szentjánosbogárként világítasz, mint a város fölött vibráló apró fények.csendbe öltöztetett kusza zajok másznak a füleidbe.de én megmarkolom őket és nem hagyom.lopott pillantások suhannak egymás mellet szikrákat szórva. az esti szellő lassan csillagokat varázsol az égre tündérport fújva.