éjszakra.

eliramlik belőlem a lélek.előttem lomhán,komótosan lépked.madzagra kötve lebeg a szívem és ezen vonszol maga után a lelkem.felhúznak átlátszó árnytestek és búgócsigaként pörögve az aszfaltra foltokat festek. csillagok táncolnak körbe-körbe az égen.most kivilágzik az élet az éjszakai levegőben. az út közepén fekszem nézem ahogy a jelzőlámpa szint vált a sötétben. felettem óriási naplampionok égnek...égi testek ezek és körülöttük molylepkék haláltáncba lépnek.