azt hiszem a fehér fény áll a legjobban neked. de rajtad a színek is végtelen szeretkezésbe kezdenek.eltűnök benned.minden rád vetett pillantásommal csak egyre mélyebbre süllyedek.fogd meg a kezem ne hagyd hogy éppen ma elvesszek.sok ember forog körülöttünk.üres testek buborék gondolatokkal kit érdekelnek. csak te kellesz némán nézlek. előttem állsz most hátulról átkarolnálak csendben.egybe olvadnánk az angyal szívedben. elképzelem ahogy a pilláim alatt a nesztelen suttogás mesél rólad. te felnézel hirtelen az ég a határ.ma csillagok hátán táncol minden madár. de akkor ellépkedsz lassan tova úszol az égen a holddal.és én ismét itt maradtam a kezemben ceruzacsonk és szakadt papírlappal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése