2010. november 24., szerda

...

nyelvem hegyén érzem bőröd sós izét. illatod emlékembe idézi a türkiz tengerét. ujjbegyed érinti testem hullámzó ívét. körém rajzolod árnyékom kisatírozott élét. lassan összemosódik lelkünk széle. belepi világunk valami fátyolféle. piros tintát pumpál az élet plasztik szívekbe. távcsövön át nézlek bezárva egy üveggömbbe. felrázol, én felkavarodom a színes löttyel benne. ég felé emelsz és nézed ahogy megtörik rajtam a nap fénye.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése