Chapter 3.

tinta foltok száradnak ujjbegyemre. papírra vetve süllyesztelek farzsebembe. elmélyedve ül bele az idő egy kopott karosszékbe. előttem hintázik a múlt és a jövő fátyolképe. éjszakai pillangó papírszárnyakkal száll le kézfejemre. ráfagy minden szó jégvirágként a nyelvemre. mindig hallod és felkapod a fejed nevemre. akkor színeim belopóznak szemedbe.