zuhanunk, a föld elöl nem menekülhetünk. arcunk előtt a kezünk. se sárkányunk se ejtőernyőnk. kár várnunk arra hogy szárnyat rajzolsz nekünk. pedig a hátunkon ott van a helyük. hegek amiket bele égetett a képzeleted. a színek amik fekete tintává lettek.