skip to main
|
skip to sidebar
majdnem.
let me be the last thing you forget.
2011. július 28., csütörtök
79.
jó hogy vagy nekem.
még ha ez nem is igaz.
csak pillanatnyi állapot.
2011. július 23., szombat
76.
millió darabra.
hullik szét a csendem.
mikor csaló szavaid megtörik.
75.
könnyedséged hiányának.
elviselhetetlen súlya alatt.
rogyom össze.
már nem vagy velem.
2011. július 22., péntek
72.
emlékek titeket kereslek.
a szőnyeg alatt.
az ágy mögött.
a takarómba bújtatva.
mesélni szeretnék rólatok.
de nem talállak.
71.
cigaretta vég égeti az ujjam.
magamba szívom az üresség füstjét.
ablakban ülve érzem a semmit.
egy pillanatra minden tökéletes.
Újabb bejegyzések
Régebbi bejegyzések
Főoldal
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Blogarchívum
▼
2015
(5)
▼
március
(4)
csókjaid nyúzzák börömet s nyálad sóként marja azt
hozzám ne akarj többé hazatalálni egy üres test ne...
a fulladás pontosan hány lélegzetvétel a szádból?
az arcom nézem a tükörben amin az ujjlenyomatod ke...
►
január
(1)
►
2014
(1)
►
július
(1)
►
2013
(19)
►
szeptember
(5)
►
június
(4)
►
május
(2)
►
március
(1)
►
február
(6)
►
január
(1)
►
2012
(248)
►
december
(14)
►
november
(20)
►
október
(22)
►
szeptember
(10)
►
augusztus
(17)
►
július
(24)
►
június
(34)
►
május
(26)
►
április
(11)
►
március
(28)
►
február
(6)
►
január
(36)
►
2011
(327)
►
december
(43)
►
november
(60)
►
október
(37)
►
szeptember
(53)
►
augusztus
(41)
►
július
(41)
►
június
(15)
►
május
(7)
►
április
(15)
►
március
(10)
►
február
(2)
►
január
(3)
►
2010
(75)
►
december
(2)
►
november
(7)
►
október
(9)
►
szeptember
(4)
►
augusztus
(8)
►
július
(10)
►
június
(10)
►
május
(8)
►
április
(4)
►
március
(2)
►
február
(8)
►
január
(3)
►
2009
(58)
►
december
(7)
►
október
(51)
Ungváry 'majdnem Orsolya
majdnem.
Szolnok/Budapest, Hungary
everything is perfect. nothing's real.
Teljes profil megtekintése
Rendszeres olvasók