241.

hiányzik az a képzeletbeli kapualj.
ahol éjszaka megfogtad a kezem.
és felcsöngettünk a nemlétező jövőnknek.

240.

mert még az esőcseppek is.
ívesen kikerülnek.
te sem érsz hozzám.

239.

árnyékom felfalja a nap.
szempilláim közé ragad.
minden törékeny pillanat.

238.

- mi van veled?
- felszívott az éter.
... napjaim.

237.

fejjel lefelé.
lógok a semmiben.
könnyeim visszafelé folynak.
üss nagyot föld!