2010. március 12., péntek
veled.
karjaim köré fonódik a lelked és te vissza ölelsz simogatod ezt a buta kis szívet.majd kéjesen feloldódóm benned mint csöpp tinta a vízben.hajadba markolnak szeretkező kezek lassan testeden tova lépkednek.gyönyörű vagy én csak mosolygom csendben.elbújsz a szélben a égben a vízben.hogy tudsz ilyen álomszerű lenni.talán csak elképzellek nem is vagy igazi.miért van az hogy saját képzeteimtől félek.pedig magamban veled folytonos életeket élek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése