2009. december 21., hétfő
esönap.
ismét esik és kopognak a földön a cseppek.elsüllyedek benned mintha testem papírhajó lenne. az esőcseppek nyaldossák szívem.nem bírom ezt kérlek csókolj fel innen.csukott szemmel nézlek.álom szerű néma filmek foltos diákként a szemem előtt peregnek.úgy hittem száműztelek de egy pillantásoddal kiradírozod a fejem felett lebegő kérdőjeleket.szavak nélkül mesélsz nekem s én némán olvasok a szívedben.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése