2009. december 3., csütörtök

angyal.

az esőben állunk de valahogy ma más ez is.fény van mintha mennybéli felhőkön lépkednénk.a cseppek az arcodon végig gördülnek és megállnak a szád peremén.úgy érzem igazán szerencsések.titkos csókot lopnak amit én sosem érezhetek.a fény a menta zöld szemed szivárványra változtatja.megbújik benne a szívem hangja.ha hideg lehelet lehetnék végigfutnék a gyöngysor gerinceden.és a tested beleremegne...belém remegne.tudom igazán angyal vagy ezen az elcseszett földön.szárnyak nélkül meztelen állsz az esőben.én meg csak nézlek papírral és ceruzavéggel a kezemben.és ismét csak mohón belélegezlek mint akit légszomj kap el...mindig mikor meglát téged.látod újra olyan vagyok mint egy kis hülyegyerek.hát hadd legyek csodagyerek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése